|
|
|
Menyasszonytánc
 |
A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ám ...
bemutató:
2006. március 17. és 18.
cím:
Menyasszonytánc
szövegíró:
Kállai István, Böhm György, Miklós Tibor
zeneszerző:
Jávori Ferenc Fegya
|
A világ első klezmer-musicalje - Indig Ottó Torockói menyasszony című színműve nyomán - a Budapesti Operettszínházban!
A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis, mint kiderül, Rózsi nem rendelkezik az esketéshez szükséges papírokkal. Miután szülei meghaltak, se ház, se pénz, se a lányra vonatkozó papír - születési okirat vagy keresztlevél - nem maradt utánuk. A lány az uradalomban dolgozik, és ott is lakik. Cosma jegyző - Majzikné tanácsára, aki mindent tud, ami az utóbbi 50 esztendőben itt a településen történt - a Kolozsvári Gyermekmenhelyhez fordul információért. A menhely válaszából kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán örökbe fogadták, s sajátjukként nevelték fel. Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos, az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina, aki a szülés után hamarosan elhunyt. A "bűnjelet" titokban adták be az otthonba.
Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi, tulajdonképpen zsidó! Amiről fogalma sincs, hogy micsoda! Hiszen eddig hithű katolikusként járt a templomba, gyónt és áldozott, s ha valami problémája volt, Szent Antalhoz fordult segítségért. Bárány András összeroppan a szörnyű fordulat hatására. Nem elég, hogy a menyasszonya lelenc, ráadásul még Blum lány is?! Úgy érzi, el kell tűnnie, el kell menekülnie a világból. Apja tiltakozása ellenére önként jelentkezik katonának.
Rózsi hiába védekezik azzal, hogy "Nem mindenki olyan szerencsés, hogy oda szülessen, ahová szeretne!", eddigi környezete, ismerősei, barátnői is kitaszítják. A kétségbeesett Rózsit a helység zsidó kocsmárosa, a filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védőszárnyai alá. Otthont nyújt neki és - a maga módján - tanítani kezdi új hitére.
Blum Salamon felesége először felháborodik, mikor kiderül elhunyt férje csapodársága, majd kíváncsi lesz Rózsira. Mindig is gyermeket szeretett volna, és ez a törvénytelen perszóna mégis csak Blum-ivadék... Mellesleg Blumnénak valamikor Herskovics is udvarolt, de az asszony - ki tudja miért? - mégis csak a gazdag malomtulajdonost választotta. Blumnénak megtetszik Rózsi, és a lányaként szeretné nevelni, magával vinné a jómódba, a zsidó közösségbe. Csakhogy ott sem fogadják el, onnan is elüldözik a szerintük nem közéjük való, "lényegében még keresztény" teremtést...
Rózsi
SIMÉNFALVY ÁGOTA
KÉKKOVÁCS MARA
GYŐRFI ANNA
András
MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLT
GYÖRGY RÓZSA SÁNDOR
Herskovics
MIKÓ ISTVÁN
MELIS GÁBOR
Jonel
SZABÓ P. SZILVESZTER
IMRE SEBASTIAN
Majzikné
LEHOCZKY ZSUZSA
Blumné
MOLNÁR PIROSKA
FELFÖLDI ANIKÓ
Bárány
DÉZSY SZABÓ GÁBOR
Sára
MEDNYÁNSZKY ÁGI
Lenke
PAPADIMITRIU ATHINA
Blanka
KOVÁCS ZSUZSA
Rabbi
JANTYIK CSABA
PÁLFALVY ATTILA
KONKOLY BALÁZS
Pap
FARAGÓ ANDRÁS
Cosma
MARIK PÉTER
BALOGH BODOR ATTILA
Janka
SZENDY SZILVI
BÓDI BARBARA
Dávid
KERÉNYI MIKLÓS MÁTÉ
MIKOLA GERGŐ
Tanító
FILA BALÁZS
Blum
BENKÓCZY ZOLTÁN
Gáspár
PELLER KÁROLY
KALMÁR GERGELY
Terus
DÉNES JUDIT
Sanyika
OLÁH TIBOR
Anya
ARÁNYI ADRIENN
Tizedes
PÉTER RICHÁRD
Forrás: www.operett.hu
|
|
|
|
|
