4500 néző előtt robbant a színpad

96 négyzetméteres LED-fal, 150 robotlámpa, 300 köbméter díszlet és közel 4500 néző – minden eddiginél látványosabb színházi élménnyel emlékeztek meg Mohácson a csata 500. évfordulójáról.

96 négyzetméteres LED-fal, 150 robotlámpa, 300 köbméter díszlet és közel 4500 néző – minden eddiginél látványosabb színházi élménnyel emlékeztek meg Mohácson a csata 500. évfordulójáról. Augusztus 29-én, napra pontosan fél évezreddel a mohácsi csata után mutatták be a Széchenyi téren a Mindig itt leszünk... Mohács 500 című nagyszabású rockmusicalt. A Budapesti Operettszínház művészeit és a mohácsi gyermekeket csaknem 4500 fős közönség fogadta, amely az előadás végén hosszú perceken át, állva ünnepelte a szereplőket és az alkotókat.

A Szomor György által írt, zenéjével és dalszövegeivel megalkotott rockmusical Homonnay Zsolt rendezésében és Simon István koreográfiájával született meg. A produkció nem egyszerűen a mohácsi csata történetét meséli el: emberi sorsokon, személyes döntéseken és drámai élethelyzeteken keresztül mutatja meg, hogyan éltek és döntöttek azok, akiknek a nevét ma már a történelemkönyvekből ismerjük. A monumentális történethez monumentális színpadi világ társult. A 96 négyzetméteres LED-falra 160 különböző kép- és videóháttér készült, a látványt 150 robotlámpa, mintegy 300 köbméter díszlet, 300 kellék és 300 jelmez tette teljessé. Egyetlen előadás létrehozásán 54 technikus dolgozott.

„A lánc nem szakadt meg"

A mohácsi ősbemutató egyik legkülönlegesebb pillanata az volt, hogy a Budapesti Operettszínház művészei mellett a Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola mohácsi növendékei is színpadra léptek.

„Különleges és megismételhetetlen pillanat volt, hogy a mohácsi csata ötszázadik évfordulóján, napra pontosan, ugyanazon az estén szólalhatott meg az előadás Mohácson, ráadásul mohácsi gyermekek színpadi közreműködésével, énekével" – mondta Homonnay Zsolt rendező. - „Ötszáz évvel a tragédia után magyar gyermekek születnek, magyarul beszélnek és énekelnek – a lánc nem szakadt meg, ugyanazon a helyen újra felcsendül a dal. Fölöttünk pedig ugyanazok a mohácsi csillagok ragyognak, mint egykor."

A rendező szerint az estén múlt és jelen találkozott, a történelmi hősök pedig egy estére újra életre keltek. „Minden előadás egyszeri és megismételhetetlen, de számomra a mohácsi ősbemutató az egyik legkülönlegesebb és legvarázslatosabb színházi élmény marad" – tette hozzá.

Mohács másik arca

Szomor György szerint a musical nem kizárólag a vereségről és a tragédiáról szól.

„A musical új megvilágításba helyezi Mohács jelentését is. A vereség és a tragédia mellett a túlélés, a talpra állás és a megmaradás történetét is megmutatja, ezáltal a fél évezreddel ezelőtti események ma is érvényes gondolatokat közvetítenek."

A produkció zenei világa is rendhagyó: a rock energiája reneszánsz és török zenei motívumokkal, népzenei elemekkel és népi hangszerekkel találkozik, így a történelmi téma egyszerre válik kortárssá és látványossá. A produkció egy különleges családi pillanatot is tartogatott: Szomor György és fia, Szomor Bendegúz együtt léptek színpadra. Szomor György II. Ulászlót, fia pedig Ifjú Szapolyai Jánost és Ifjú I. Szulejmánt alakította.

Kulturális győzelmet jelent az augusztus 29-i mohácsi bemutató

Kiss-B. Atilla. a Budapesti Operettszínház főigazgatója az ősbemutatót követően köszönetet mondott az előadás minden közreműködőjének a sikerbe vetett hitéért, s külön is elismerését fejezte ki Pávkovics Gábornak, Mohács polgármesterének az általa vezetett város szűnni nem akaró vendégszeretetéért. Mint hangsúlyozta: nemcsak az előadásban közreműködő kiváló színészeinek hálás a hibátlan produkcióért, hanem minden egyes zenésznek és technikai munkatársnak, az ügyelőktől az öltöztetőkig, hiszen a kulisszák mögött zajló, elképesztő precizitással elvégzett munka is hozzájárult ahhoz, hogy aznap este az egész társulattal együtt ilyen felhőtlenül ünnepelhettek.

„Kései, de teljesen jogos elégtételt érzek azért, hogy éppen azon a napon tettünk hitet a magyar megmaradás mellett, amelyik napon 1521-ben Nándorfehérvár várát, 1541-ben pedig Buda várát is bevette I. Szulejmán szultán – mondta Kiss-B. Atilla. - „Tudni lehet, hogy augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János vértanúságának a keresztény emléknapját a szultán személyes szerencsenapjának tekintette, s mind a három ezen a napon aratott diadalával tudatosan ítéletet kívánt mondani a kereszténységet védő magyarság felett. Őszintén hiszem, hogy ezzel Mohácson bemutatott előadással most szimbolikus értelemben felülírtuk ezt az ítéletet, s a gondviselés oltalmába tudtuk ajánlani a magyarságot. Így a kultúra erejével legalább valamit helyrehoztunk abból, ami sokáig helyrehozhatatlan veszteségnek látszott."

A történet szeptemberben Budapesten folytatódik

A mohácsi ősbemutató után a Mindig itt leszünk... Mohács 500 a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán folytatja útját.

„Ezt a történetet most a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán folytatjuk tovább, ahol más térben, de ugyanolyan lenyűgöző látványvilággal, szenvedélyes zenével, ugyanazzal az erővel és gondolati súllyal szeretnénk megszólaltatni a művet, mint a mohácsi szabadtéri színpad csillagos ege alatt" - fogalmazott Homonnay Zsolt.

A Mindig itt leszünk... Mohács 500 szeptember 11-től látható a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán.