Musical készült Benyovszky Móric életéről
2016.11.24 Kovács Gergely
Megkoszorúzták Benyovszky Móric emlékszobrát hétfőn a Fővárosi Állat- és Növénykert Madagaszkár Háza előtt. A világutazó felfedezőnek és írónak születése 275. és halála 230. évfordulója alkalmából Magyarországon
Megkoszorúzták Benyovszky Móric emlékszobrát hétfőn a Fővárosi Állat- és Növénykert Madagaszkár Háza előtt. A világutazó felfedezőnek és írónak születése 275. és halála 230. évfordulója alkalmából Magyarországon emlékévet szentelnek.
"Benyovszky Móric kulturális és szellemi hidat képez Magyarország, illetve a közép-európai térség és Madagaszkár között. Életének és tevékenységének köszönhető, hogy az afrikai kontinenstől keletre fekvő szigetország megjelenik a magyar tudatban" - fogalmazott Szőcs Géza kormánybiztos, a Benyovszky Emlékév fővédnöke a koszorúzáson. Mint kiemelte, Benyovszky volt az egyik legvakmerőbb, legtalpraesettebb, legbátrabb alakja a 18. századnak, és bár szerepet játszott a lengyel, az orosz és távol-keleti országok történelmében, a magyarországi históriában nem tudott olyan nyomot hagyni, amire képes lett volna.
Az ünnepségen jelen volt mások mellett Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli konzulja, Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, G. Némethy György, a Magyar-Madagaszkári Társaság és a Benyovszky Társaság elnöke, valamint a diplomácia testület és több intézmény, szervezet képviselője. Persányi Miklós beszédében hangsúlyozta: büszkék az Állatkert Madagaszkár Házára, amely Benyovszky Móric hagyatékának egyik élő megjelenése. Felidézte, milyen fontos volt az a magyar expedíció, amely tizenhárom évvel ezelőtt járt Madagaszkáron és elvitte oda az itteni Madagaszkár Ház előtt található Benyovszky-emlékszobrot, az Elek Anita szobrászművész által készített kőmadár mását a távoli országba. A szobrot az északkelet-madagaszkári dzsungelfaluban, Maroantsetrában állították fel, azon a területen, ahol Benyovszky Móric egykor tevékenykedett és elhunyt.
Randrianasolo Lalarison Richard, a 2003-as expedíció egyik tagja, Madagaszkár mai tiszteletbeli konzulja elmondta: a múlt héten levelet kapott Benyovszky Amerikában élő leszármazottaitól, akik üdvözölték az emlékévet, a szeptemberben Budapesten tartott emlékkonferenciát és gálakoncertet. A hétfői megemlékező esemény keretében levetítették a 2003-as expedícióról G. Németh György által készített rövidfilmet. Mint az alkotó elmondta, Benyovszky Móric életéről musicalt készített Nagy Tibor, Bradányi Iván és Pozsgai Zsolt, a művet a tervek szerint jövőre fogják bemutatni. Az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Az elmúlt évszázadokban még a születési évével és tevékenységével kapcsolatban is adódtak bizonytalanságok. A mindössze 45 évet élt, Európa-szerte ismert Benyovszky Móric mai szóhasználattal világfinak számított, ugyanakkor magyar származása a tudományos kutatások és saját feljegyzései alapján is biztos.
A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky kétszázötven emberével 1774 februárjában szállt partra Madagaszkáron. Jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le. A malgasokat megtanította írni-olvasni és annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban (Benyovszky állítása szerint) királlyá választották. Irigyei azonban befeketítették az expedíciót támogató francia udvarnál, ezért az időközben bárói rangra emelt utazó lemondott, és - miután a korábban őt száműző Mária Terézia megkegyelmezett neki - hazatért Magyarországra. 1785 júliusában tért vissza ismét Madagaszkárra, miután baltimore-i kereskedők segítségével sikerült hajóját felszerelnie. Egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új "fővárost", a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. A feldühödött franciák büntető expedíciót küldtek ellene, és az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett.
"Benyovszky Móric kulturális és szellemi hidat képez Magyarország, illetve a közép-európai térség és Madagaszkár között. Életének és tevékenységének köszönhető, hogy az afrikai kontinenstől keletre fekvő szigetország megjelenik a magyar tudatban" - fogalmazott Szőcs Géza kormánybiztos, a Benyovszky Emlékév fővédnöke a koszorúzáson. Mint kiemelte, Benyovszky volt az egyik legvakmerőbb, legtalpraesettebb, legbátrabb alakja a 18. századnak, és bár szerepet játszott a lengyel, az orosz és távol-keleti országok történelmében, a magyarországi históriában nem tudott olyan nyomot hagyni, amire képes lett volna.
Az ünnepségen jelen volt mások mellett Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli konzulja, Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, G. Némethy György, a Magyar-Madagaszkári Társaság és a Benyovszky Társaság elnöke, valamint a diplomácia testület és több intézmény, szervezet képviselője. Persányi Miklós beszédében hangsúlyozta: büszkék az Állatkert Madagaszkár Házára, amely Benyovszky Móric hagyatékának egyik élő megjelenése. Felidézte, milyen fontos volt az a magyar expedíció, amely tizenhárom évvel ezelőtt járt Madagaszkáron és elvitte oda az itteni Madagaszkár Ház előtt található Benyovszky-emlékszobrot, az Elek Anita szobrászművész által készített kőmadár mását a távoli országba. A szobrot az északkelet-madagaszkári dzsungelfaluban, Maroantsetrában állították fel, azon a területen, ahol Benyovszky Móric egykor tevékenykedett és elhunyt.
Randrianasolo Lalarison Richard, a 2003-as expedíció egyik tagja, Madagaszkár mai tiszteletbeli konzulja elmondta: a múlt héten levelet kapott Benyovszky Amerikában élő leszármazottaitól, akik üdvözölték az emlékévet, a szeptemberben Budapesten tartott emlékkonferenciát és gálakoncertet. A hétfői megemlékező esemény keretében levetítették a 2003-as expedícióról G. Németh György által készített rövidfilmet. Mint az alkotó elmondta, Benyovszky Móric életéről musicalt készített Nagy Tibor, Bradányi Iván és Pozsgai Zsolt, a művet a tervek szerint jövőre fogják bemutatni. Az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Az elmúlt évszázadokban még a születési évével és tevékenységével kapcsolatban is adódtak bizonytalanságok. A mindössze 45 évet élt, Európa-szerte ismert Benyovszky Móric mai szóhasználattal világfinak számított, ugyanakkor magyar származása a tudományos kutatások és saját feljegyzései alapján is biztos.
A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky kétszázötven emberével 1774 februárjában szállt partra Madagaszkáron. Jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le. A malgasokat megtanította írni-olvasni és annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban (Benyovszky állítása szerint) királlyá választották. Irigyei azonban befeketítették az expedíciót támogató francia udvarnál, ezért az időközben bárói rangra emelt utazó lemondott, és - miután a korábban őt száműző Mária Terézia megkegyelmezett neki - hazatért Magyarországra. 1785 júliusában tért vissza ismét Madagaszkárra, miután baltimore-i kereskedők segítségével sikerült hajóját felszerelnie. Egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új "fővárost", a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. A feldühödött franciák büntető expedíciót küldtek ellene, és az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett.
