Szomor György "A nagy varázsló"

A NAGY VARÁZSLÓ ,,Nézz rám itt a nagy varázsló” kezdte az első dalt, a Freddie Mercury emlékkoncerten Szomor György. A reflektorok fényében, vakító fehér öltönyben jelent meg a híres musical énekes a színpadon, és ez a kép, az

A NAGY VARÁZSLÓ
,,Nézz rám itt a nagy varázsló” kezdte az első dalt, a Freddie Mercury emlékkoncerten Szomor György. A reflektorok fényében, vakító fehér öltönyben jelent meg a híres musical énekes a színpadon, és ez a kép, az ott ülő zenerajongóknak felejthetetlen maradt. Sokadik alkalommal lépett fel a musical pluszon is, ott kérdeztük őt, a Pataky Művelődési központban:

Annak idején popzenészként kezdted a Moho Sapiens együttesben. Ebben a felállásban szoktatok még zenélni?
Már nem működik a zenekar, igaz, nem oszlott fel soha, csak egyszerűen nem tartjuk életben. Legutóbb három éve a születésnapi önálló estemen zenéltünk együtt Székesfehérváron, előtte pedig egy barátunk kérésére Békésen adtunk koncertet.

Azóta is színpadon vagy, nem csak énekesként, hanem színészként is. Melyik az a műfaj, amelyben leginkább otthon érzed magad?

Nehéz lenne választani. Sokszor kérdezik ezt tőlem, mert mindemellett zenét, és szövegeket is írok. Én így érzem jól magam a bőrömben, ettől vagyok egész. Egyszer ezt szeretem jobban, egyszer azt. Ez által változatosabb az életem is. Mindig van egy új „szerelem”, és mindig azt szeretem a legjobban, amin éppen dolgozom. Nem szívesen teszek különbséget a műfajok között.

Melyik prózai előadásra emlékszel legszívesebben?
Jules Verne: 80 nap alatt a föld körül című előadásában játszani, életem egyik legnagyszerűbb színházi élménye volt. Sokszor játszom prózai darabban, de ez elképesztően jó munka volt, rengeteget tanultam, inspiráltuk egymást a kollégákkal minden egyes előadáson. Sokat játszottunk belőle, azt hiszem 100 fölött. Ami prózai előadás tekintetében, azt gondolom, elég nagy szám.

Melyik zenei előadásod jut elsőként az eszedbe? Amit nagyon szeretsz!
Itt van például a Queen, amibe megint szerelmes vagyok, és hát az Aida. Vagy beszéljünk a Diótörőrő és Egérkirályról, ami saját szerzemény. Nem tudok köztük különbséget tenni, mint ahogy az apa a gyermekei között sem.

Ha már említetted az Aida-t, pont itt lép fel a mai Musical Pluszon a darab másik főszereplője, Debreczeni Márta is. Mennyire volt nehéz feladat színpadra vinni az Aida musicalt?

Az én feladatom volt úgy színpadra állítani, hogy Magyarországon is elsöprő sikere legyen. Azt gondolom, minden tőlem telhetőt megtettem azért, hogy ez megvalósuljon. Maga a darab félig magán produkció, hiszen kezdetben a Székesfehérvári Vörösmarty Színházzal karba öltve készült el, majd később, a Békés megyei Jókai Színházzal együttműködve, Békéscsabán is bemutattuk. Ahol szintén nagy sikerrel ment. Egy világsikert bemutatni Magyarországon könnyű, és nehéz feladat is egyben. Nehéz megfelelni az elvárásoknak, magas a mérce. Nem szerettem volna alulmaradni sem látványban, sem hangzásban, sem a játékban. A felelősség tehát óriási volt. De azt gondolom, a közönség tapsából, és a szakmai visszajelzésekből ítélve, sikerült megugranunk azt a bizonyos lécet.

Most min dolgozol, illetve melyik lesz a következő nagy feladat, amire készülsz?

Több feladat is vár rám. Kabalából nem beszélnék ezekről, annak idején, amikor az Egy bohém rapszódiája című Queen adaptációra készültünk sem volt publikus, mit forgatunk a fejünkben.

Kabalából ez persze érthető, de annyit elárulsz, hogy zenés darab lesz, vagy talán éppen egy musical?

Annyit elárulhatok, hogy zenés műfajú darab lesz. És hasonlóképpen nagyszabásúra tervezzük, mint mondjuk a Queent, vagy az Aidát.