Riport Várkonyi Mátyással!

SZTÁRCSINÁLÓK A Várkonyi Mátyás - Miklós Tibor szerzőpáros egyik legnépszerűbb musical darabja a SZTÁRCSINÁLÓK. Az immár huszonnyolc éves musicalt eredetileg rockopera kategóriába sorolták. Az 1981-ben bemutatott, krisztus

SZTÁRCSINÁLÓK
A Várkonyi Mátyás - Miklós Tibor szerzőpáros egyik legnépszerűbb musical darabja a SZTÁRCSINÁLÓK. Az immár huszonnyolc éves musicalt eredetileg rockopera kategóriába sorolták. Az 1981-ben bemutatott, krisztus korában játszódó mű, a nyolcvanas politikai élet - kitűnő zenei alapokra, príma szövegekkel megírt - kifigurázása is volt. Főszereplője a Rómát felégető ,,véres költőnek” is nevezett Néró császár. A Győrben színre került musical zeneszerzője Várkonyi Mátyás mesélt a darab létrejöttéről:

- Győr városa egy nagyon érdekes kapcsolatot jelent a mi munkánkban, nemcsak hogy a Sztárcsinálókat készítettük a győri - akkori kis győri sportcsarnokban - hanem már előtte a győri színházba írtunk egy darabot Miklós Tiborral Örvényben címmel. Ez egy orosz írónak a háborúellenes regénye volt, és hát az abban az időben nem volt könnyű téma. (nevet) Ez ’81 tavaszán volt, tehát majdnem egyszerre írtuk egymás után. Tehát egyikből ki, a másikba be. Olyan gyorsan kellett dolgozzunk, gyakorlatilag fél év alatt, vagy háromnegyed év alatt két darabot írtunk.

- Miklós Tiborral alapítottátok a Rockszínházat. Mi volt az általatok elsőként bemutatott musical?

Az Evitával kezdtünk, mert az egy akkor nagyon feltörekvő, ismert nyugati sztárdarab volt, a Jézus Krisztus után a második Webber-siker, amit még Magyarországon nem játszott senki soha. És ráadásul, hogy volt benne Che Guevara, aki egy politikai vonalon, hogy mondjam, stichet, vagy ízt adott a dolognak, amit az akkori politika nagyon izgatottan figyelt, mert hát baloldali HŐS! (nevet) Musicalekben ez egy teljesen újszerű dolog volt és akkor ezt kihasználtuk. Azért játszottuk az Evitát először. Sikerült a jogokat így ilyen sundán-bundán megkapni, hogy ez egy ilyen tanuló társulat, tehát nem professzionális. Tíz előadást játszottunk ott a szigeten, s utána egy évvel, amikor mondtuk, hogy ez úgy néz ki, hogy bejön, jó a műfaj, csinálni kell tovább, akkor mondtam, hogy most már tényleg magyar darabot írjunk. Előző évben is azt akartunk, de aztán végül is úgy döntöttünk, hogy először jobb egy külföldivel kezdeni. És az óta abszolút működött a stratégia, mert ’81-ben már a magyar műre is ugyanúgy jött a közönség.

- A Sztárcsinálóknak országos sikere volt, nagyon szerette a publikum. Hogyan startolt?

Építettünk egy cirkuszi sátrat az óbudai szigeten, és akkor elindultunk ilyen országos turnéra. Tehát ott nyolcvanegy-nyolcvankettőben „száznemtudomhány” előadást játszottunk, de abban Debrecentől Nyíregyházáig minden benne volt. Szóval így pillanatok alatt elszaladt az országban a híre. És ez amit Kovácsi János rendezett. Ami a Sztárcsinálókban groteszkség, humor volt, az részben tőle ered, a személyiségéből. Ezek a bemondások, az a jópofa szlenges humora, mind olyan laza, fricska volt a politikának, ez akkor jól sült el.
- Mi volt az alapja a Sztárcsinálóknak? Úgy tudom, Mika Waltarinak Az emberiség ellenségei című könyve volt egyrészt…
- Meg a Kosztolányi Néró. Gyakorlatilag a Tibi volt nálunk az irodalmár, ő írta. Gyakorlatilag összezárva, szavakat, hangokat cserélgettünk. Tehát egy nagyon intenzív alkotó időszak volt. Ő összeszedte a Néróra vonatkozó műveket, Seneca műveit, Juvenális műveit, és akkor ezeket így olvasgattuk. És ebből alakult ki az a világ, ami persze hát egész más mint a római – de hogy ezt hogy lehet, a mai korba, illetve az - akkori mai korba - átrakni úgy, hogy ennek legyen üzenete. És mondanivalója is legyen, mert azért az se mindegy. Sokáig ment, egész a ’80-as évek végéig abban a rendezésben, kicsit mindig felújítgattuk, de alapjába véve díszletben, jelmezben ugyanaz volt.

Hogyan sikerült később úgymond: ,, újraéleszteni” a Sztárcsinálókat?

Kis szünet után újra jött a Kerényi Miklós Gábor, hogy szeretné ezt megrendezni. Tudtuk, hogy ő operát is rendez. Akkor egy kicsit dramaturgiailag megint átdolgoztuk, mert közben azért fejlődtünk, meg láttuk, hogy mik a gyengéi. Főleg a Juvenális és a Kiprios kapcsolata. Az volt egy új elem, hogy ők tulajdonképpen valamilyen módon összetartoznak. Abban a változatban testvérek voltak. Ez ugye így érdekesebbé tette az egész a hatalom, a kultúra és a manipuláció összefonódását, amit az óta is… (nevet) sose láttunk.

Amikor idestova húsz évvel ezelőtt a megvettem Sztárcsinálókat bakelit lemezen, nem is gondoltam, hogy a teljes előadás valójában milyen hosszú.

Maga a darab nem annyi volt, amennyi a lemezen, mert az LP az, tudjuk 45 perc lehetett. Annál több nem fért rá. Most az, hogy a híres és hírhedt hanglemezgyár egy ilyen darabot kiadjon az is nagy szó volt, hogy egyáltalán kiadta, csak hát ez a nagy siker miatt volt.
Két vagy három plusz zene került bele a Kerényi-féle előadásba, aminek alapján készült a cd, a Csengeri Attilás. Csak például változtak is dalok, mert például a nagy táncdalfesztiválnak a dala az más volt nyolcvanegyben, ott inkább ilyen akkori rock-zene volt, akkor egy kicsit ez már ilyen punkosabb volt a kilencvenes és ahogy a zene változott, mert ez egy paródia. Idén is tartogatunk meglepetést.

Akkor most elérkeztünk az idei előadáshoz. Nemrég beszéltem Csengeri Attilával, azt mondta, idén Ő lesz Seneca.

2005-ben még volt egy nagy menet. Volt Békéscsabán a Serbán Attilával egy nagyon jó előadás, azt nagyon szerettem. 2005-ben, mikor 25 éves volt a Rock- színház, akkor játszottunk a Szigeten. És a Szigeten már azt a játékot találtam ki, hogy az, aki régen a Néro volt, az megöregedett, a Szolnoki, akkor legyen ő a Seneca. Aki régen a másik Néro volt, vagyis a Csengeri Attila, legyen ő a Kipriosi Jézus. És akkor így csináltuk meg.
Amikor lesz az Óbudai nyár, most az a különbség, hogy a Csengeri még négy évvel idősebb lett, tehát most ő lesz a Seneca. Akik játszották valaha Nérót, azok más szerepben megjelenjenek. De például Détár Enikő marad Poppea, Újhelyi Kinga Agrippina, és hát a régi Rock-színházasok közül jópáran még benne lesznek, Papadimitriu Athina Locusta lesz, akkor a Bővérű nővérek: Nagy Bea, Ullmann Zsuzsa és a Kispál Anita.

Ki játssza majd Nérót, Szemenyei János vagy Serbán Attila? Attila rátette a cd-jére Róma égését, ezen kívül a musical plusz előadásain is énekelte a dalt.

Most Néró marad Szemenyei János, mint 2005-ben. Még mindig bőven korban fiatal hozzá, de ha ezt sikerül műsoron tartani, a részben átalakított felújítás műsoron marad, és tovább játsszuk, akkor szeretném visszahívni a Serbán Attilát is egyszer-kétszer, és már vannak új jelöltjeim Néró-ra.

A zenén díszleteken, kosztümökön kívül, milyen érdekességek várnak még a nézőkre?

Speciális világítási-effekteket hozunk be. Szeretnénk nagyon jó hangzást, és szeretnénk…. Alapjában véve mi a legfontosabb cél? Visszahozni a zenés színház zenei értékét. Tehát, hogy respektálják azt, hogy ez egy nagyon nehéz műfaj. És a zenének a szerepe nem hogy gyengíti, vagy hátráltatja a színházi értékeket és élvezeteket, hanem rásegít. És ha minden sikerül, akkor ezt játsszuk tovább. Lehet, hogy egy redukáltabb formában, ott az Óbudai Kulturális Központban, ha befér, ha nem, akkor turnézom, tehát visszük tovább.

- Az országos turné után mi következik?
A Sztárcsinálók Olaszországban indul most versenybe, tehát lehet, hogy Olaszországban fogják játszani. Aki valaha foglalkozott musicallel, vagy hallott róla, volt elég ideje, hogy a Sztárcsinálókról halljon. Tehát az egy ilyen kicsit legendává lett magyar musical.